In its efforts to trace the etymology of wamserology, the word it has newly coined, this podcast comes to remarkable conclusions that seem to be far away from the starting-point. The somewhat satiric tone dominating the exordial part of the treatise gradually gives way to what can perhaps best be defined as a kind of pathos…

The present paper forms part of a complex research project and is designed to be a chapter in the book based on a closed-reading approach I am conducting in opera semiotics and literary and philosophical anthropology with the aim to provide a series of interpretations of drama and opera of selected operas of Mozart and plays of Shakespeare,…[Read more]

In this paper I point out how the machinery of politics is set on the stage in Pushkin’s Boris Godunov. To illustrate how the theme of politics appears and how it becomes a substantial element of the drama, I first to dwell on Shuisky, one of the key figures in the play, as well as on some minor characters. These figures are so built that t…[Read more]

The present paper forms part of a complex research project based on a closed-reading approach I am conducting in opera semiotics and literary and philosophical anthropology with the aim to provide a series of interpretations of drama and opera of selected operas of Mozart and plays of Shakespeare, inviting Nietzsche and Kierkegaard as our guides.…[Read more]

Az európai irodalom aranykorában irodalom és zene békés, boldog szimbiózisban élt egymással. Nem is létezett akkor még ez a szó: irodalom. A fiatal bázeli klasszika-filológus, Friedrich Nietzsche így különíti el az irodalom és a zene „bűnbeeséssel” felérő szétválasztásának korát az aranykortól: „A literatúra, az irodalom szó fogalmisága elgondolk…[Read more]

A nemzetközi ismertségüket mindenekelőtt Muszorgszkijnak köszönhető államférfiak leghíresebbjei kétségkívül Borisz Godunov régens, majd cár, illetőleg Ivan Hovanszkij, a sztrelecek vezére, Moszkva egykori teljhatalmú ura. Mindkét államférfi kap Muszorgszkijtól egy-egy operát: a Borisz Godunovot ill. a Hovanscsinát. Mindkét operában van egy…[Read more]

A “Borisz Godunov-szüzsének” a 19. század folyamán Oroszországban három jól elkülöníthető változata született: Nyikolaj Karamzin történeti munkája, Az orosz állam története XI. kötetének első és második fejezete, Puskin Borisz Godunov című “romantikus tragédiája” és Muszorgszkij ezzel azonos című operája. Dolgozatomban Puskin tragédiájá…[Read more]

In this paper I aim at drawing attention to one of the specific characteristics of Puškinian dramaturgy encountered in the poet’s ‘romantic tragedy’, Boris Godunov. By doing so, not only shall we be able to come across new points for the interpretation of the play or gain further insight into its genesis but we will also be able to get nearer…[Read more]

In this paper I aim to invite attention to a possible way of interpreting Pushkin’s historical play, Boris Godunov. I shall attempt to trace a particular poetical mechanism employed by Pushkin throughout his historical play. I call this mechanism ‘the poetics of provocation’, wherein the original sense of the Latin verb provoco is to be
be under…[Read more]

The present paper is part of a complex, interdisciplinary and intermedial, research project based on a closed-reading approach in the philological sense which I am conducting in opera semiotics and literary and philosophical anthropology with the aim to provide a series of interpretations of drama and opera of selected operas of Mozart and plays…[Read more]

Az európai irodalom aranykorában irodalom és zene békés, boldog szimbiózisban élt egymással. Nem is létezett akkor még ez a szó: irodalom. A fiatal bázeli klasszika-filológus, Friedrich Nietzsche így különíti el az irodalom és a zene „bűnbeeséssel” felérő szétválasztásának korát az aranykortól: „A literatúra, az irodalom szó fogalmisága elgondolk…[Read more]

Offering a close reading of Pushkin’s Boris Godunov and Musorgsky’s Khovanshchina, “Music—Word—Drama” explores the ways these plays have modified the “evolution line” of drama in the Western tradition. He illuminates the genre of chronicle plays in terms of poetical structure and composition. Russian dramatic chronicles, never before discussed a…[Read more]

Antigone, probably the best-known among Sophocles’ extant plays, not only boasts a distinguished and prestigious standing in the canon of world literature but has also been taught at schools for centuries as “the drama about fraternal love.” Can a “re-interpretation” of this “overdiscussed” work be justified? Following Martin Heidegger’s t…[Read more]

A tanulmány középpontjában három olyan fogalom áll, amelyek együttesen döntő szerepet játszottak az irodalom történeti evolúciójában. A zene és irodalom kapcsolatának, valamint a (drámai) költészet prózába merülésének a leírására a musiké, ill. a logos, valamint harmadikként a kettő közös szorításában lévő deinon („rettenetes, félelmetes”) sza…[Read more]

Research article. This article raises the question whether any link can be suppositioned between “factual” history and what we normally call “the history of literature”. It puts the texts of Ec­logue IV and Boris Godunov to a close and thorough examination to find the answer to this question.
This research study was published in Russian Text (19…[Read more]

A tanulmány első része Petőfi Sándor Dante-recepcióját az Isteni színjáték és a János vitéz közötti – hatástörténeti vonatkozásúnak is tekinthető – intertextuális kapcsolatrendszer feltárásával mutatja be. A második rész a populáris filmkultúra három klasszikusának – Csillagok háborúja, Macskafogó, Becstelen brigantyk – összehasonlító mitopoétiai…[Read more]